A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapja
Az Országos Széchényi Könyvtár honlapja
 
 

Tabula Hungariae..., Ingolstadt, 1528
Lázár térképe és változatai

Méltó helyére került hazánk első nyomtatott térképe, egyik leghíresebb írott történelmi emléke, a Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térkép, amelyet 2007. június 19-én, UNESCO Világemlékezet Bizottsága 38 mű társaságában felvett a Memory of the World remekművei közé.
Az 1997-ben, létrehozott jegyzékbe természetesen a világ valamennyi országa szeretné besoroltatni legféltettebb, vagy a leghíresebb nemzeti ereklyéit, de eddig ez csak 158 kivételes jelentőségű remekműnek sikerült. Ezek közé került be most a 16. században élt, titokzatos sorsú magyar írástudó, Lázár térképe is. Híres műve a Tabula Hungariae 1528 május közepén Ingolstadtban jelent meg. E mappát évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerhették, míg az 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.
A Tabula Hungariae térkép kéziratát készítő Lázárt ma joggal tekinthetjük a magyar térképészet "Anonymus"-ának, mivel életéről iskolázottságáról igen kevés ismerettel rendelkezünk.
Bizonyos, hogy magyar volt, ám nem végzett egyetemet, kéziratának nyomtatásban való megjelenését nem érhette meg. A térképezésre, illetve annak megszerkesztésére valamikor a 16. század első évtizedében kerülhetett sor, annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1514-ben már kész, vagy ahhoz nagyon közeli állapotban lehetett. Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő, felbecsülhetetlen értékű térkép ma csak egyetlen példányban létezik.
Lázár kézirát Johannes Cuspinianus, a bécsi egyetem rektora, és Magyarországon gyakran megforduló diplomata találta meg és vitte Bécsbe. A fenti eseményre szerintünk valamikor 1526. szeptember 25-e után kerülhetett sor, miután I. Szulejmán török császár a budai vár szobrait, a Corvina-könyvtár egy részét, a templomok arany és ezüst kegytárgyait hajóra rakatta, és Pest városát felgyújtatva elhagyta a középkori Magyarország fővárosát.
Az eredeti kéziratot a ma ismert formára Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára szerkesztette át, ő adott neki címet is, s talán ő készítette a latin és német nyelvű országleírásokat is.
A térkép fametszetes nyomódúcát Ingolstadtban, Petrus Apianus nyomdájában készítették. A négy dúc illesztéseinél látható eltérések alapján azt vélelmezzük, hogy legalább két ember végezhette a fametszést. Talán e térkép nyomódúcai az alábbi személyek értő keze munkája nyomán születhettek meg: ők Hans Sebald Beham, Martin Ostendorfer és Michael Ostendorfer fametszők. Bizonyos, hogy 1527 körül hosszabb-rövidebb ideig mindhárman Ingoldtadtban éppen Petrus Apianusnál dolgoztak, de az is igaz, hogy jellegzetes szignójuk a Tabula Hungariae ... lenyomatán nem található meg. A nyomódúcra a több mint 1200 településnév az úgynevezett stereotypia eljárásával került fel, és ezt az új, korszerűnek mondható nyomtatási technológiát a világ éppen Petrus Apianusnak köszönheti. Ma Tabula Hungariae az első teljes térkép, amely egykor fenti módszerrel készült.
A nyomtatás költségét a megtaláló, Johannes Cuspinianus vállalta magára, aki e jeles művet I. (Habsburg) Ferdinándnak ajánlotta, akit a csehek 1526. október 23-án királyukká választották, míg a magyar rendek 1527. november 3-án királyukká koronázták.
A Lázár-térkép UNESCO-listára kerülése valóban nagy kitüntetés, a magyar kultúra rég várt elismerése. Hazánkat eddig Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana (2005) és Tihanyi Kálmán "Radioskop"-ja (2001) képviselte.

 

nagyobban

>>
<<